Te vagy a család tiszta, fénylő Napja, aki a lelkünket folyton ragyogtatja.
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.
Neked álmodom anyu a napnak sugarát lágy tavaszi szélben az aranyszínű ruhát.
Neked álmodom az égbolt gyöngyeit mint fürge tündérek aprócska könnyeit.
Elhozom neked anyu a hulló csillagot zsendülő mezőkről az édes illatot.
Elhozom én onnan méhecskét, virágot s megálmodom neked az egész világot.
Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára, Mint mikor az anyja Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal Az édesanyánál, Éberebb csillag sincs Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás Amennyi sok lenne, Amennyit az anya Meg ne érdemelne.
Keresztes Márk